Miattad, tényleg csak miattad jártam be azokra az órákra, azért, hogy összenézzünk egy nagyot még a tanár megérkezése előtt, hogy rám mosolyogj, hogy rád mosolyogjak, aztán a másfél óra alatt még vagy háromszor megismételjük ezt, meg a végén, amikor mindenki feláll, elkezd pakolni, akkor melléd…

– Akkor mondj három indokot! – kérted az este egy pontján, amikor már szinte mindegy volt minden, eldőlt minden, aminek el kellett dőlnie.– Rendben, nem lesz nehéz. Az első: mert ha behunyom a szemem, azonnal látom magam előtt a nyakad ívét, a tarkód, a szemed, a tépett hajad, és bármilyen is a…

Millió meg egy indokom is van arra, hogy miért ülök itt most veled, mondtam, miközben te nem akartál felnézni egyáltalán, úgy bámultad a füvet a padunk előtt, mintha ott lenne valami titokzatos, amely csak akkor bukkan elő, ha sokáig nézik. Nekikezdtem. Szóval mert ha te mosolyogsz, mindenki…

Mennem kell, mondtam, de rád nézni nem akartam, a szemed volt a gyengém, nem csináltam titkot ebből, s tudtam, ha most összevillanunk, akkor megint az ideges szemöldök-simogatás jön, mert ugyan nem teszel fel egyetlen kérdést sem, de a szemedben ott lesz millió. Vagyis lehet, hogy csak egy, de az a…

Mindig ott vártál a suli előtt, a bejárattól pár méterre, hogy ne lehessen eldönteni, hogy éppen megjöttél vagy éppen elmész, s így a tanárok se szólítsanak meg, ne kérdezzenek semmit, pláne azért ne, mert te szerettél igazat mondani, akkor is, ha az olyan igazság, hogy belepirulnak a már felnőtt…

Jó mindig melléd ülni, titokban összeérő térdekkel. Jó veled autózni. Jó, hogy szól a zene, és mindig előre kitalálom, hogy mi szóljon majd. Jó a Sweet Sixteen, mert az vagy, még ha a személyid mást is hazudik. Jó az inbox (1), nagyon jó, hogy tudod, kitől. Jó a cukrászda, a három gombóc. Jó veled…

A szomszéd kisvárosban volt az a koncert, amellyel már régóta szemeztünk, a plakátjai ugyanis átjutottak hozzánk, az isten háta mögé kettővel, így már egészen korán eldöntöttük, hogy elmegyünk. Problémát csak az jelentett, hogy nem igazán bízhattunk abban, hogy elengednek, a kollégiumban szigorú…

- De tényleg: miért? Miért pont én?- Sok érvem van, elsorolhatom. Mert ha te mosolyogsz, akkor mindenki mosolyog. Mert gyönyörű a szemed. Mert olyan mondataid vannak, hogy azonnal összerándulok eleganciájukon. Mert teljesen átszínezed a Margit-szigetet. Mert minden mozdulatodban, igaz, szinte…

Nem kellett sokat várnom rád, alig negyed órát, mégis ideges voltam. Nem tudtam, hogy miért, negyed óra, az semmi, sőt, igazából vártam volna rád bármennyit máskor, de azon a napon feszült voltam nagyon. A feszültséget az okozta, hogy előtte való nap késő éjjel küldtél egy emailt, azt írtad benne,…

Már első nap kiszúrtalak, a frizurád rabolt el, vagyis az, hogy nem volt frizurád, tépett voltál, de természetesen tépett, aztán persze lehet, hogy órákon keresztül formáztad reggelente, de engem simán megvett vagy megvezetett, mindegy, a frizurád miatt emeltelek ki magamban a sok lány közül, aki…

Másszunk be a kerítésen, mondtam azonnal, amikor odaértünk ahhoz a kosárpályához, amely egyfelől a semmiből bukkant fel, hiszen egyáltalán nem figyeltük, hogy merre kanyargunk azon az éjszakán, másfelől meg semmi meglepetés nem volt benne, játszottam itt sokat, vizsgaidőszakokban különösen, amikor…

Na, mi lesz, kérdezted, én meg rád néztem, és semmi értelmes nem jutott eszembe. Sok filmet láttam már, úgyhogy arra kellett volna alapoznom, s mondjuk odahúzni téged magamhoz, megsimogatni az arcod, a hajad, aztán megcsókolni. Például. Vagy legalább mondani valami szépet. Vagy frappánsat. Vicceset.…