Fél tizenegy, az állomáson várlak, fél szemmel azért a vízilabdameccset is nézem, laza, nagyon laza, hajtogatom halkan, de valójában egyre idegesebb vagyok, megérkezel, mosolyogsz, én nem találom a szavakat, úgyhogy inkább elkapom a kezed, a szívemre vonom, hát, ennyire dobog miattad, mondom…