Cure, dalról dalra

2024. február 18. 10:39 - levendula legenda

Why Can't I Be You?

The Cure: Kiss me, kiss me, kiss me

A legjobb az volt, amikor nevettél, mert olyankor ilyen kis gödröcskék jelentek meg az arcodon. Még soha nem láttam ilyet, el is varázsolt kellőképpen, de annyira, hogy egyszer erről álmodtam, az volt az álomban, hogy folyamatosan nevettél, s ezért rögzültek a gödrök, ami persze lehetett volna félelmetes is, de nekem nagyon tetszett, nagyon, nagyon. Úgyhogy egyre jobban dobogtattad a szívem, pláne, hogy sok közös óránk volt, közös feladatokkal, szerepjátékokkal, azokban is jó voltál, igazából mindenben jó voltál. Úgyhogy simán elképzeltem, hogy mi ketten egyszer egymásra találunk, s erre meg is volt az esély, kellett hozzá egy osztálykirándulás, amelyen végre úgy tudtunk beszélgetni, hogy nem figyelt feszélyezően a csengő, amely év közben kegyetlenül megszakított minden elmélyülést. Az osztálykiránduláson tehát azonnal kerestem a társaságod, sétáltunk, buszoztunk, vonatoztunk egy csomót együtt, és én azt éreztem, hogy el is indult valami, bár az első estéből bár következtethettem volna arra, hogy semmi az a valami, merthogy amikor beköszöntött az éjjel, s találkoztunk a sötétben, te nagyon szomorú voltál, nem értettem, miért, kérdezgettelek, vállvonogattál. Nem állt össze, hogy a szomorúságodat egy srác okozta, aki nem én voltam, s aki akkor éppen egy másik lánnyal keveredett valamibe. Aztán az osztálykirándulás harmadik napján végre kettesben sétálhattunk vagy egy fél órát, s akkor ott, a nagy fák árnyékában csak kibökted, hogy igen, az van, amit sejtettem, de amit teljes erőből próbáltam eltemetni, hogy tehát neked az a másik srác tetszik, de nagyon, nagyon, s igen, azért vagy szomorú, mert ő egy másik lánnyal keveredett valamibe. Nagyon megértő voltam, hallgattalak, biztattalak, s mielőtt még mások is csatlakoztak hozzánk, egyszer csak felém fordultál, s azt mondtad, hogy köszönöm szépen, nagyon jó barát vagy. Ez a mondat máskor, mással nagyon jól esett volna, akkor azonban olyan volt, mint egy pofoncsapás, de az izmosabb fajtából. Szerettelek még, persze, de onnantól kezdve teljes erőből próbáltam eltemetni ezt, sikerült is, egy fél év múlva már egymáshoz sem szóltunk.

Videó: dalszöveges, koncertes, hivatalos

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eznekemerrolszol.blog.hu/api/trackback/id/tr8218328153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Cure, dalról dalra
süti beállítások módosítása