Egy kellemes májusi délután mentünk fel először hozzátok (előtte csak a templomkertben meg a trabant hátsó ülésén meg az autósmoziban meg valójában mindenhol), egy osztálytársam, átjött tanulni, így mutattál be a szüleidnek, este megy csak vissza a koleszba, tetted hozzá, és már csuktad is be a szobaajtót, estünk egymásnak azonnal, háttérben Cure duruzsolt, ezt a válogatáskazettát még én csináltam neked, felismertem a Fascination Street-et, koncertfelvétel, szóval biztos, hogy tőlem van, de aztán már nem figyeltem a zenére, mert jól éreztük egymást, nagyon is jól, kizárult a külvilág, de sajnos csak átvitt értelemben, mert egyszerre nyílt az ajtó, édesanyjád nézett ránk szájtátva, igaz, ezt csak én érzékeltem, neked ugyanis nincs szemed a meztelen hátadon, megszólalni nem tudtam, de te észrevetted a lefagyásomat, rezzenéstelen arccal fordultál hátra, és megkérdezted, igen, anyu, mit szeretnél? Csak azt akartam megtudni, hogy Z. marad-e vacsorára. Azt hiszem, most már nem, válaszoltam nagyon halkan, de annál határozottabban, kilesve a hátad mögül.
Videó: dalszöveges, koncertes, hivatalos
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.