Menjünk moziba, mondtad, s alapban nem is lett volna ezzel semmi gond, de akkor és ott nagyon furcsán csapódott be közénk ez a mondat. Hat perccel korábban még veszekedtünk, kettővel korábban meg sírtál. A sírás sok mindent előlegezhetett volna, de mozizást pont nem. Mivel azonban a veszekedés a…

Bezártam az ajtót, hogy ne jöjjön be senki és ne menjen ki senki senki, na, nem mintha bármelyikre lett volna komoly esély, ketten voltunk az egész épületben, be ezért senki, ki meg csak te mehettél volna, de hát te akartad ezt a találkozót, nyilván akkor nem fogsz megszökni azonnal. Belekezdtél…

A mi szerelmünk vasárnap este kezdődött. Minden vasárnap este. Még nem volt mobiltelefon, sőt, vonalas sem nagyon, így amikor pénteken elbúcsúztunk a vasútállomáson, kicsit szakítottunk is. A hétvége a családé volt, pénteki éjszakázással a tévé előtt, másnap délelőtti kötelező kosarazással, aztán…

Valamit be kell vallanom, mondtam kellően komoly hangon, hogy egy kicsit megijedj, és tényleg azt gondold, most egy komoly mondat jön. Szóval az van, hogy kapcsolatunk már eljutott abba a fázisba, hogy elmondjam: akkor szeretlek a legjobban, amikor résnyire kinyitod a kocsiajtót, és lendületesen…

És majd azért írsz, kérdezted a nyitott buszajtó előtt. A keresztneved, Anne-Marie, úgy hangzott, mint egy fáradt vízesés, a vezetékneved az első nap bonyolult éjszakáján többször is próbáltad nekem megtanítani, de egyszerűen képtelen voltam megjegyezni, annyira nem-magyar volt a hangzása. Édesapám…

A mi szerelmünk péntek délutántól vasárnap estig tartott. Még nem volt mobiltelefon, sőt, vonalas sem nagyon, így aztán hétfőtől csütörtökig jöttek és mentek a borítékok, a szobatársak persze irigykedtek, nekik csak a szülők írtak, s küldtek néha a levélpapírba rejtve egy-egy százast, vegyél…