S majd írsz nyáron? Persze, írok. Idézek emlékeket, van belőlük egy rakat. Sőt, már most elkezdem, jó? Szóban. Legyen olyan, mint az Idő van-ban. Most figyelj. Jó, ahogy teát főzöl. Jó, ahogy együtt megyünk reggel. Jó, amikor kicsit ideges vagy, hogy lassú vagyok. Jó, amikor együtt késsük le a buszt. Jó, amikor egyszerre égetjük meg a szánkat, te teával, én kávéval. Jó a hűvös szobád. Jó rád ugorni reggel az ágyban, Jó együtt krumplipürét enni kukoricával. Jó, ahogy az ágyam köré rakod a botokat, amíg én alszom. Jó, amikor odaadsz egy könyvet, és azt mondod, úgysem olvasom el. Jó, amikor mégis elolvasom. Jó, amikor levelet írunk együtt. Jó, amikor “biliárdozunk”. Jó, amikor azt mondod: cia! Jó a cadeau. (Rossz, hogy nem mindig jön össze miattam). Jó, amikor telefonálunk. Jó együtt tanulni. Jó, amikor együtt vizsgázunk. Jó, mikor csak beszélgetünk (rossz, ha csak én beszélek). Jók a régi poénjaid. Jó, ha van új is. Jó az antikvárium. Jó az esernyő. Rossz, hogy még nem volt itt közös hétvégénk. Ennyi elég elsőre? Mert van ám még. Ha még eszembe jut valami, leírom, de tudd, hogy jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Meg amúgy is: most még itt vagyok, beszélhetünk és csinálhatunk mást is! Szóval? Csinálunk? (Csináltunk.)

Videó: dalszöveges, koncertes