- De kaptam is tőled. Sokat. Miattad lettem egy kicsit bolondos, de úgy, hogy közben felnőttebb is lettem, és ebben nincs semmi ellentmondás. Tőled kaptam az otthoni táncot. A sok-sok dalszöveget. A verseket. Tőled kaptam, illetve veled éltem át a legjobb ébredéséket. A cigizéseket a teraszon. Az éjszakai autózásokat. A leghosszabb telefonbeszélgetéseket. A legviccesebb sms-eket. A user-nevemet. Tőled kaptam egy szénné égető, de mégis világítótoronyként álló kapcsolatot, amely úgy alakult át valami mássá, úgy él tovább, hogy közben nem tör le belőle semmi, nincs tabutéma, nincs kínos pillanat, nincs harag, nincs kimondatlan gondolat. Hogy lehet, hogy ez most itt véget ér, de mégis olyan, mint egy tetoválás a hátamon: nem látom minden nap, sőt, csak akkor, ha akarom, de tudom, hogy ott van, eltüntethetetlenül.
- Én csak egyet kaptam tőled: a The Cure-t. De abban mindez benne van.
Videó: dalszöveges, koncertes
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.