Cure, dalról dalra

2024. március 28. 10:18 - levendula legenda

The Walk

The Cure: Japanese Whispers

Amikor először mondtad, hogy menjünk el piknikezni, azt hittem, csak viccelsz. Nyilvánvalóan azért gondoltam ezt, mert maga a szó, hogy piknik, szürreális volt az én világomban, abban a világban, amelyben javarészt pizzakrémes kenyéren meg pezsgőtablettás innivalón éltem, s volt olyan este, hogy tényleg úgy feküdtem le, hogy mindössze egy kiflit ettem vacsorára. Aztán egyre többször mondtad, s egyre gyakrabban fűzted hozzá, hogy akkor egy füst alatt kipróbálhatnám az autód anyósülését is, hogy elkezdtem hinni benne. Elkezdtem hinni benned. Egy nap aztán léptél egy nagyot, írtál egy levelet, amit rajzórán küldtél el nekem, Safi azonban nem adta tovább, sőt, válaszolt is a feltett kérdésre, hogy tehát jó-e ma a piknik, úgyhogy óra végén már csak annyit kérdeztél, hogy mikor indulunk. Fél órát adj, válaszoltam, s rohantam vissza a koleszba, átöltözni, felkészülni. A kollégium előtti parkban vártál, azonnal kiszúrtam az autód, Trabant, a tetején Slash, nagyon vagány volt, de te is nagyon vagány voltál, mindig az voltál. Irány a Domonyi-tavak, megérkeztünk, kiszálltunk, de a kis kosarat, mert tényleg volt nálad egy olyan, ki sem vettük, visszaszálltunk inkább a kocsiba, ahol elindult egy beszélgetés, apróságokról, aztán nem annyira apróságokról, s egyszerre már ott is voltál, a kezem alatt, s egyszerre már a szám alatt is, ez volt az első alkalom, de mintha a századik lett volna, nagyon összestimmeltünk elsőre is, kivéve a csókokat, azokban nem találunk egymásra, az elején legalábbis nem. Aztán sok idő eltelt, nagyon sok, ránksötétedett észrevétlenül, indulni kellett, nekem vissza, neked haza, elvittél a koleszig, a visszaúton alig beszéltünk, de egyszerre megfogtad a kezem, az többet jelentett akkor minden hülye mondatnál. A kapuban tettél ki, akkor szia, megyek, mondtam, szia, válaszoltad, a kis csomagot meg add oda a bentieknek, tetted hozzá, oda is adtam, Szubbocsev csak annyit kérdezett, hogy most akkor ez milyen piknik volt, hogy nem fogyott el semmi, én meg annyit mondtam, hogy szerintem pontosan tudod, hogy milyen.

Videó: dalszöveges, koncertes, hivatalos

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eznekemerrolszol.blog.hu/api/trackback/id/tr6818365667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Cure, dalról dalra
süti beállítások módosítása