- Azért kicsit sajnálom, hogy nem ettünk szendvicset. Legutóbb nagyon ízlett neked, pedig nem volt benne semmi extra, és mégis, olyan lelkes voltál, mint egy gyerek. Meg azt is sajnálom, hogy nem sétáltunk. Meg nem szundikáltunk. Nem olvastál nekem. Nem volt közös tévézés. Sem teázás. De mindegy, a lényeg, hogy most itt vagy, és bár hamarosan elmész, éjjel megint itt leszel. És akkor majd zuhanyozunk, meg alszunk, és reggel arra kelek fel, hogy elvetted a takarómat, meg a kispárnámat, és hogy pont a fülembe szuszogsz, és az emiatti dörmögésemre ébredsz, de nem fogok haragudni komolyan, hiszen mindennél jobb, hogy együtt ébredünk. És mivel éjszaka, vagy még inkább hajnalban érkezel majd, most adok egy lakáskulcsot. A kapun már be tudsz jönni, már tudod, hogy csak meg kell emelni a bal oldalát, és már kis is pattan a zár, de a lakáshoz már kell a kulcs. Tessék, ez a tiéd.
- Jó nagy lépés a válogatáskazetta után.
- És még így is milyen sokat kell még együtt gyalogolnunk a célig!

Videó: dalszöveges